Kiküldetés után

2021.09.01


A repülőgép megközelíti a repteret, az utaskísérők megkértek mindenkit, hogy csatolja be az övét, hamarosan leszállunk. Kicsit izgulok, nem repülök gyakran, most egy hosszú út után térek haza. Az ablakon keresztül nézem a tájat lent, mialatt a repülőgép egy lusta, nagy kört ír le, hogy a repülőtér pontosan az orra előtt legyen. Kezdődik az a furcsa, liftező érzés a gyomromban, ahogy a gép süllyed, majd a kerekek a kifutó betonjához érnek és csikorogva lassítják a fém-madarat. A gép sietősen végig gurul a reptéren majd leparkol a terminálnál. Megérkeztem. Fogom a kézipoggyászt, és a többi utassal sodródva elhagyom a gépet, a poggyászátvételnél átveszem a bőröndjeimet is.A váróban már ott áll, engem vár. Átöleljük és mohón csókoljuk egymást, hetekig kellett távol lennem. Ritkul körülöttünk a tömeg, de mi még mindig ott állunk, egymás karjaiban.
-Gyere... -szólal meg végül- Menjünk haza.
Bepakoljuk a bőröndöket.
-Vezetsz? -nyújtja felém a kulcsotBeszállunk és elindulunk haza. Röviden válaszolgatok a kérdéseire, kissé fáradt vagyok. A pillantásom gyakran téved rá, a lábaira. Térd felett végződő ruhát vett, és egy kardigánt. Remélem nem fázik meg, kissé hűvös van már ehhez az öltözethez.
-A Kis Herceg?
-Ma átvittem anyádhoz, had unokázzon.
Sebességet váltok, utána a kezem a térdére téved és a combját kezdem simogatni.
-Naaaaa...
Szerencsére már besötétedett, így a többi autóból nem látni, mit csinálok, ahogy a dugóban araszolunk. Automatára állítom a sebváltót, a kezem egyre feljebb kalandozik a combján, az öléig. Pár perc és már a szemérmét érinti a kezem a bugyin keresztül.
-Naaa... -de azért mosolyog
Minden teketória nélkül oldalról csúsztatom a kezem a bugyi alá és a nagyajkai közé merül az ujjam. Kényelmetlen, de csiklóját dörzsölgetem.
-Naaa...aaaaahh...
Kicsit lejjebb csúszik az ülésen, felém fordítja a fejét és mosolyogva néz miközben élvezi ujjam birizgálását. Váratlanul bevág elénk egy autó, a fékre taposok, és ösztönösen két kézzel ragadom meg a kormányt. Elmúlik a vészhelyzet, a kezem ismét a bugyijába csúszik. Hazáig kényeztetem, de orgazmusig nem jut.A lakásban újból átölelem, ajkaim mohón keresik ajkait, kezeim testét simítják, a kardigán a földre hull.
-Mit csinálsz...?
A nyakába csókolok jobbról majd balról is, közben a kanapé felé terelem
-Mit csinálsz?
Szelíd taszítás, és lehuppan a kanapéra, követem. Előtte térdelek tekintetünk összefonódik A kezeim megragadják a ruhája szélét, felhajtják a derekára.
-Mit csinálsz...?
Türelmetlenül rángatom le a bugyiját, majd gombolkozni kezdek. Kiszabadítom a farkam és a puncijához illesztem, onnan már hamar megtalálja az utat. Szerencsére nedves.
-Mit csi...ahhhh....Istenem de rég volt, hogy utoljára...
Nekem kicsit kényelmetlen, de tudom, hogy a péniszem így intenzívebben masszírozza belülről...garantáltan eljut a csúcsra. Mohón csókolom, ahol a ruha szabadon hagyja a testét.
-Nem kéne ...ohhh...gumit húznod...ahhh
Oda se hederítek, szeretkezem vele.
-Ahhhhh...anál...vagy orál...ahhhh
Elélvez. Vonaglik alattam, szorosan átölel hangos, kéjes nyögések és sikkantások hagyják el a torkát. Lassan én jövök.
-Nem hallottál a...
Megvonaglok és én is elélvezek, lököm előre a csípőm, érzem ahogy a spermám kiáramlik és megtölti.
-Nem...egész biztosan nem hallottál a megszakításos közösülésről...
-Szeretkeztünk nem közösültünk...
-Ugyanúgy teherbe eshetek.
-Baj...?
-Nem, de mit szól Józsi atya? Évente viszünk valakit keresztelni...?
-Örülni fog. Pár év és lesznek ministránsai.
-És a szomszédaink? Potyogtatom a kölyköket....
-Legalább tudni fogják, hogy nem vagy fejfájós.
-Hülye.
-Amúgy is három gyereket akartál.
-Azt mondtam, hogy lehet kettő...talán három is, ha belefér. Alig született meg az első.
-9 hónapos.
-Mindenre van válaszod?
Erre már nem mondok semmit, csak mosolygok.
-Vigyorogsz, mint a tejbetök... Gyere, tusoljunk le...vacsorát is csináltam.
Esküdni mernék, hogy a következő gyerek nevén gondolkozik. Hosszasan zuhanyzunk, közben ölelkezünk, simogatom és csókolom, de most nem hagyja magát. Csak fürdőköpenyben ülünk le vacsorázni. Finom. Lustán kelünk fel az asztaltól.
-Majd holnap eltakarítjuk... -intek az asztal felé.
Visszaülünk a kanapéra és beszélgetünk. A kanapé mellett dobozt veszek észre, benne valami köteleket fényes anyagból.
-Függönytartót akarok csinálni belőlük.
Beszélgetünk, a talpát masszírozom.
-Feküdjünk le, álmos vagyok.
Feláll, közben kibújik a köntösből, és meztelenül indul a háló felé. Követem, és én is megszabadulok a köntösömtől. A hálóban hátulról ölelem át és csókolni kezdem. Bedőlünk az ágyba.
-Naaa....most neee.... Örülök, hogy hazaértél, de aludjunk...
A tiltakozása inkább évődő...mintha csak húzni akarná az agyam...gerjeszt. Birkózni kezdünk, két vállra fektetem, de kapálózik. Hirtelen ötletem támad...kimegyek a nappaliba és a függönytartónak szánt kötelekkel térek vissza. Újból lebirkózom, majd elkezdem kikötözni, természetesen nem szorosan, laza hurkokba bújtatom a csuklóit majd a bokáit, ki tudna szabadulni...ha akarna. A kötéldarabok másik végét az ágyhoz kötözöm.
-Csak így bírsz el velem?
Mosolyog, nem tiltakozik.
-Most mi lesz...? Megversz? -csábosan megvonaglik- Megkínzol?
Rávetem magam. Könyörtelen alapossággal kezdem végigcsókolni, most nem tud irányítani. Addig habzsolom a melleit, amíg nekem tetszik. Vonaglik a kényeztetés okozta gyönyörtől.
-A másikat is... -könyörög, de nem hallgatok rá. Majszolom a mellét, szopogatom a meredező mellbimbóját, amíg kedvem tartja. Aztán átváltok a másikra is. Görcsösen megvonaglik, mintha elérte volna a kéj csúcsát. Haladok lefelé, és a puncijába fúrom a nyelvem. Kényeztetem, amíg fel nem ismerem a közeledő orgazmusát. Az utolsó pillanatig várok, majd abbahagyom mielőtt eljutna. Elindulok felfelé.
-Szóval megkínzol...
Háromszor teszem meg az utat a nyakától az öléig, de egyszer sem engedem eljutni a csúcsra.
-Engedj eljutni...kérlek...kérlek...
Még kétszer végig járom a testét, mielőtt teljesíteném a kívánságát. Amint elcsitulnak benne a kéj hullámai a szájához tartom meredező férfiasságom, engedelmesen szopni kezdi. Nem csináltatom vele sokáig, szeretkezni akarok vele, beléhatolni, érezni a forró nedves ölét, és szeretni amíg újból el nem élvez. Így hát beléhatolok.
-Oldozz el...kérlek...ölelni akarlak!
Amint kiszabadulnak a kezei átölel és megcsókol, a térdeit az oldalamnál érzem, ahogy felemeli a lábait.
-Hiányoztál...annyira hiányoztál...
-Te is hiányoztál...folyton...
Öleink tökéletesösszhangban mozognak hosszú percekig, míg végül átjár minket a kéj, aztán csak fekszünk az ágyban.
-Te, mi volt ez a fejfájósdi?
-Robi panaszkodott nem sokkal azelőtt, hogy elutaztam. Alig szexelnek Krisztivel, folyton fáj a feje.
-Aha...
-Na, ki vele!
-Semmi, csak ha egy nő feje folyton fáj ha szexre kerülne a sor, akkor másnál van a fájdalomcsillapító.Reggel valamivel korábban ébredek, mint a feleségem, tétován téblábolok a nappaliban. Valami hiányzik...végül rájövök. Bemegyek a gyerekszobába és lerogyok arra a kisszékre, amin annyiszor ültem a kisfiam hátát simogatva, míg el nem aludt. Érezem a babaillatot (na nem azt, amikor tele a pelus), és kicsit bűnösnek érzem magam, hogy nincs most itt. Ugyanakkor jó is, nehéz úgy átadni magunkat egymásnak, hogy közben fél füllel azt figyeljük, szerelmünk szomszéd szobában szundikáló gyümölcse mikor sír fel (ami ritkán történt meg).
-Hiányzik? Néha kell nekünk is egy kis idő... Anyád tejben vajban füröszti! -feleségem olvas a gondolataimban.
Odapillantok, az ajtóban áll a vállával a félfának támaszkodva, egy pólómat viseli, ami épphogy nem takarja az ölét.
-Mindig ebben aludtam, amíg elvoltál, így úgy éreztem, mindig velem vagy...
-És a tökmag?
-Keresett...hiányoztál neki. Mindig elméseltem neki, hogy nemsokára hazajössz. Hagyjuk ki a reggelit és menjük el érte?
-A reggelit kihagyhatjuk... -állok fel.
Hozzálépek, megcirógatom az arcát és hosszan megcsókolom. A kezem önkéntelenül is simogatni kezdi a popsiját, amit félig sem takar az elorzott póló. Végül elkezdem felgyűrni a pólót, mire engedelmesen felteszi a kezeit, így a ruhadarab végül a padlón landol.
Vadul csókolózunk, közben már az étkezőasztalig hátrál, kezeim mohón érintik a testét, ölét, ölének titkos rejtekét. Sóhajtozik, azt hiszem mindjárt elmegy, mire megállít, megfordul, és felsőtestével az asztalra dől, fejét összefont karjaira fekteti. Szerencsére magas lány, azaz már asszony (bár nekem mindig az a lány marad, akit megismertem), nem kell sokat pipiskednie, hogy csípőjét megfelelő pozícióba emelje, így kínálja fel magát.
-Gyere...csináljunk gyereket...
Óvatosan, lassan csusszanok az otthonos, forró barlangocskájába.
-Nem megy az olyan könnyen...
-Dehogynem...ahhh...az első is...egykettőre...ssssssz... Megcsinálni könnyű...ohhh...lehetne kevesebb macera megszül...ooooooohhh...anyám...áááaaaaa...csinálni annyira jó...ááaaaahhhh...édes jó Istenem mennyire jó...ooooohhhh...Kriszti hülye a fejfájással...eeeez...ooooohhhh...
A háta ívben meghajlik, a péniszemmel érzem, hogy a belsője vibrál, hátratolja a fenekét, hogy egészen belemerüljek, és megvonaglik, ettől én is kész vagyok, rogyadozó lábakkal egyszerre élvezünk el. Halk nyöszörgésem elegyedik boldog-hangos sikkantásaival és nyögéseivel.
Végül lihegve támaszkodom fél kézzel az asztalra, ő még mindig az asztalon hasal, popsiját szorosan az ölemhez nyomja.-Menjünk-mondja végül- Ideje lenne szoptatni, már nagyon feszít. Annyit tejelek, mint egy tehén...
-Gyere, Riska!
-Idióta! -legyinti meg mosolyogva az arcom.Gyorsan felöltözünk, autóba vágjuk magunkat és sietünk a gyerekért. Anyám boldogan üdvözöl minket, szeretettel ölelik meg egymást a feleségemmel, aki már siet is a szoba felé.
-Még alszik... -szól utána anyám, de már el is tűnt a szobában. Nemsokára jön is a kábán pislogó babával a karján.
-Épp felébredt...hát ki van itt...?
-Annya...nya...
-Igen, én vagyok anya...megjött apa, nézd!
A gyerekünk egyelőre az anyja nyakát öleli át gügyögve. Feleségem figyeli az apróság mocorgását.
-Éhes vagy, üres a poci?
Leül egy fotelba, kizpipzározza a felsőjét, feltűri a pólóját és kiszabadítja jobb mellét a melltartóból.
-Gyere kicsim...a reggeli tálalva.
A kisfiú üdvözült arccal kezdi szopizni a tejecskét. Nézem őket, de számukra megszűnt a világ: fiam az anyjára szegezi a szemeit reggeli közben, feleségem a picurban gyönyörködik és simogatja.-Gyere fiam, csináljunk reggelit. -érinti meg anyám a könyököm.

https://tortenetek.hu/tortenet/kikuldetes-utan/34856